A bőrkiütések lehetséges okairól

Jelen írásban az allergiás bőrkiütésekről lesz szó. A bőrön időnként megjelenő kiütéseknek számtalan oka lehet, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb panasz, amivel bőrgyógyászhoz fordulunk. Szerencsére ma már rendelkezésre áll egy olyan komplex vizsgálat, melynek segítségével rövid időn belül meghatározható a tüneteket kiváltó ok.

Allergiás bőrtünetek hátterében álló leggyakoribb allergének

Az allergiás bőrtünetek különböző tényezőkre vezethetők vissza, melyeket különböző allergének okozhatnak, vagyis olyan anyagok, amelyekre az immunrendszer túlzott reakciót mutat. Néhány közös allergén típus:

• Élelmiszerek: Bizonyos élelmiszerek, például diófélék, tojás, tejtermékek, glutén vagy tenger gyümölcsei allergiás reakciót válthatnak ki.Mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák is előidézhetnek csalánkiütéseket. Az érzékenység bármilyen életkorban kialakulhat, ezért olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztottunk Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt.

• Pollennövények: A különböző növények pollenje allergiás reakciókat okozhat, különösen a tavaszi és nyári hónapokban.
• Poratkák: Ezek apró, a háztartásban jelen levő atkák allergiás reakciót válthatnak ki, ugyanis különösen ágyneműkben, párnákban és szőnyegekben találhatók meg.
• Állatszőr: Kutyák, macskák és más állatok szőre is állhat az allergiás bőrtünetek hátterében, beleértve a bőrpírt és viszketést.
• Gombák: Penészgombák belélegzése vagy érintkezése allergiás bőrtünetekhez vezethet.
• Rovarcsípések: Szúnyogok, darazsak vagy méhek csípése szintén allergiás reakciót okozhat.

A bőrkiütések hátterében álló egyéb okok:

• Nyáron a klór miatt is sokan szenvednek - Nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcéma - van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg . A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.
• Bizonyos vírusfertőzésekhez is társulhat kiütés
• Tusfürdők, krémek és fűszerek: Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva, leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika gyomor-és bélrendszeri tüneteket okoz, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.
• Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek: A dermatitis herpetiformis nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan, eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.
• Mosópor, öblítő is okozhatja: A mosószerek, öblítők is okozhatnak allergiás tüneteket. Egyes készítmények 10-15 féle összetevőből is állhatnak, - a foltok eltávolítását enzimek végzik, a ruhák puhaságáért a celluláz, fehérségükért a szerves peroxid vegyületek felelnek, de a tökéletes tisztaság érdekében az összetevők közt szerepelnek még felületaktív hatóanyagok, leoldószerek és színvédők is, a poralakú mosószerek pedig nikkelt és kobaltot is tartalmazhatnak - ezek közt könnyen akadhat olyan, amire érzékenyebben reagálunk, ha naphosszat érintkeznek a bőrünkkel.
• Fényérzékenyítő gyógyszerek: Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.
• Furokumarin a növényekben: Leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövényekről kerül a bőrre.. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta.

Mielőtt orvoshoz fordulunk, gondoljuk át, hogy mikor, milyen körülmények között jelentkeztek a panaszaink? Mit fogyasztottunk előtte, használtunk-e valamilyen kozmetikumot, kipróbáltunk-e új mosószert vagy szedtünk-e valamilyen gyógyszert/ étrendkiegészítőt?

Az allergiás bőrtünetek típusai

Az allergiás bőrtünetek számos formában megjelenhetnek, és a tünetek súlyossága és jellege változhat az érintett és az allergén típusa szerint. Néhány gyakori allergiás bőrtünet típus:

• Bőrpír (erythema): Az érintett területen megjelenő vörösség, amely gyakran viszketéssel járhat egy gyakori allergiás bőrtünet.
• Csalánkiütés (urticaria): Az allergiás bőrtünetek egy formája, mely kiemelkedő, viszkető, vörös foltok vagy hólyagok formájában jelentkezik, amelyek gyorsan megjelenhetnek és változó méretűek lehetnek. Gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki, kínzóan viszketnek, különösen a hajlatokban. Jellemző, hogy éjszaka a panaszok fokozódnak. Ha valamilyen elfogyasztott étel váltja ki a panaszokat, gyakran kíséri hányás, hasmenés. A csalánkiütéssel együtt megjelenhet az úgynevezett angioödéma is. Ilyenkor az ajkak, a szemek környéke, a nemi szervek, ujjak végei megduzzadnak. Az ödéma néhány óra alatt eléri maximumát, majd magától felszívódik. Ritkábban idült formában is jelentkezhet csalánkiütés: ezekben az esetekben általában nehezebben határozható meg az allergén, illetve valamilyen külső fizikai behatás van a háttérben: nyomás, hideg, meleg, napfény, nedvességgel való érintkezés, fizikai vagy pszichés terhelés nyomán keletkezett izzadás hatására alakulhat ki krónikus csalánkiütés.
• Duzzanat (ödéma): Az allergiás bőrtünetek egy másik típusa az ödéma lehet, mely érintett területen jelentkező duzzanat vagy puffadás.
• Viszketés (pruritus): Az érintett bőrfelületen jelentkező kellemetlen viszkető érzés szinte minden allergiás bőrtünet velejárója.
• Hólyagok: Kiemelkedő, viszkető kiütések, amelyek hasonlóak a csalánkiütéshez.
• Hámlás (desquamatio): Az érintett területen a bőr lehámlik. Az allergiás bőrtünetek egy szintén gyakran előforduló formája ez.
• Égő érzés: Az érintett területen érzett égő vagy csípő érzés.
• Ekcéma: Krónikus bőrgyulladás, amely kiütésekkel, hámlással és viszketéssel járhat. Ekcémás tünet esetén a bőr eleinte kipirosodik, viszket, apró hólyagok alakulnak ki rajta, majd a vakarás következtében apró sebek, pörkök, illetve hámlás jelenik meg. Az ekcémának számos kiváltó oka lehet, melyeket két nagy csoportra oszthatunk: Az exogén ekcémákat külső, többnyire környezeti hatások okozzák. A bőrre kívülről rákerülő exogén allergének az arra fogékony embereken bőrgyulladást váltanak ki. Ilyenek lehetnek pl. növényi (porok, pollenek) és állati eredetű anyagok (szőrök), különböző vegyszerek, fémek, stb.

  Az endogén ekcémák esetén egyedi hajlam, fogékonyság szükséges a bőrtünetek kialakulásához. Ide soroljuk pl. az atópiás dermatitist, mely során az ekcémás bőrtünetek általában már csecsemő-vagy gyermekkorban megjelennek. Endogén ekcémát okoznak a szervezetben vagy a bőrön elszaporodó baktériumok, gombák antigénjei is.

• Kontakt dermatitis: Az allergénnel való közvetlen érintkezés következtében kialakuló bőrgyulladás, ami pirosságot, hólyagokat, viszketést okozhat.
• Dermatitis herpetiformis: Cöliákiával összefüggő, viszkető kiütésekkel jelentkező bőrbetegség.

A kontakt ekcémáról

A kontaktekcéma gyakori bőrbetegség, egy késői típusú allergiás reakció. Ahogy a neve is jelzi, ebben a fajta ekcémában a bőr közvetlenül kontaktusba kerül, vagyis érintkezik az allergénnel, az allergiát okozó anyaggal, és ott viszkető bőrgyulladás alakul ki. A reakció minden esetben jelentkezik, ha az allergén a bőrhöz ér. Gyakran nehéz felismerni, hogy milyen anyag okozza a bajt, ehhez aprólékos megbeszélésre van szükség az orvos és a beteg között. Az allergének leggyakrabban közönséges anyagok, például a farmergombokban, ékszerekben, bizsukban, fém óraszíjakban illetve bőr óraszíjak és övek csatjában lévő nikkel és króm, műszálas anyagok, mint például a nylon, olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok vagy a helyi érzéstelenítők, ragasztók, vegyi anyagok, cement stb., kozmetikai szerek, például arc-, kéz- és testápoló-krémek, samponok, hajfestékek, körömlakk, púder, rúzs, fogkrém, stb.

Ez a típusú allergiás reakció általában 1-2 nappal, néha akár 7-10 nappal az allergénnel való érintkezés után jelentkezik. A bőr kivörösödik, megduzzad, majd hólyagocskák jelennek meg, melyek kifakadnak, váladékoznak. A folyamatot heves viszketés kíséri. A tünetek az allergénnel való érintkezés megszűnése után néhány napig még rosszabbodnak. Több hétbe telik, mire a tünetek teljesen megszűnnek. Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet. Előfordulhat fodrászoknál, olyan munkásoknál, akik valamilyen kémiai iparágban dolgoznak (festékkel, ragasztóval, gyógyszerekkel, stb.) vagy kőműveseknél, akiknél nem ritkán allergia alakulhat ki a cementben levő krómra. A kontakt ekcémák jelentős része foglalkozási betegségnek tekinthető.

Két formája ismeretes, a toxikus irritatív dermatitis és az allergiás kontakt dermatitis. Az allergiás kontakt dermatitis esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az első néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következő találkozás azonban már 4-24 órán belül viszketést és bőrgyulladást okozhat.