A rehabilitációs ellátásról

Rehabilitációs ellátás

2012. január 1-jei hatállyal törölte el a kormány a rokkantsági- illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj intézményét, így azóta már új elnevezésű és feltételrendszerű ellátásokat lehet igényelni és kapni. Ha valaki úgy érzi, hogy megromlott egészségi állapota, mely már a munkavégzését is hátráltatja, akkor egy teljes körű egészségügyi vizsgálat során lehet rehabilitációs ellátást kapni, melyet egy négy tagú szakértői bizottság végez, melynek tagjai között kettő orvosszakértő, valamint egy foglalkozási-rehabilitációs, illetve egy szociális szakértő található.

A rehabilitációs ellátást azok kapják, akiknek nincsen súlyos és nehezen visszafordítható vagy visszafordíthatatlan egészségkárosodása. Amennyiben valakinek az egészségi állapota foglalkoztatottság tekintetében 60 százalékos vagy annál kisebb megállapítást nyer a szakbizottság részéről (melyet korábban 40 százalékos vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak hívtak), akkor őt rehabilitálhatónak minősítik és két szempont alapján lehet jogosult rehabilitációs ellátásra, ezt az alábbiakban fejtjük ki bővebben.

Az első eset, amikor valaki jogosulttá válik rehabilitációs ellátásra, ha rehabilitálható. A második eset pedig az, ha valakinek az életkora eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt a benyújtott kérelem időpontjától számítva öt éven belül, de egyébként rokkantsági ellátásra lenne jogosult; vagy rehabilitációs ellátásra lenne jogosult de egészségügyi kockázatok miatt mégsem javasolt a rehabilitációja. Ebben a fenti két esetben rehabilitációs ellátást fognak számára folyósítani.

Ki jogosult rehabilitációs ellátásra?

Rehabilitációs ellátás mértéke 2019-ben

Kategória

Jogosultság feltétele

B1 kategória

Egészségi állapota 51 és 60 százalék között van, és foglalkoztathatósága helyreállítható komplex rehabilitáció segítségével.

Havi átlagjövedelem 35%-a

C1 kategória

Egészségi állapota 31 és 50 százalék között van, és foglalkoztathatósága fenntartható tartós rehabilitáció segítségével.

Havi átlagjövedelem 45%-a

Amennyiben a rehabilitációs hatóság a megváltozott egészségi állapotú kérelmező számára rehabilitációs ellátást ítél meg, akkor a határozat kézhezvételét követően 10 munkanapon belül az állampolgárnak jelentkeznie a hatóságnál, hogy ott meghatározhassák a rehabilitáció sikeres lebonyolításához szükséges rehabilitációs tervet, az alkalmazható módszereket és a nem pénzbeni ellátásokat is.

Rehabilitációs ellátást legfeljebb három évig kaphat az ellátásban részesülő személy, melyet meghosszabbítani nem lehet. Azonban ha rehabilitációval helyreállították egészségi állapotát, de később mégis újra romlott, akkor számára újra megállapítható a rehabilitációs ellátás.

Rehabilitációs ellátás mértéke új igénylés esetén, minimum és maximum összege 2019-ben

Kategória

Rehabilitációs ellátás mértéke

Az ellátás minimumösszege (forint /fő/hó)

Az ellátás maximumösszege (forint /fő/hó)

B1 kategória

Havi átlagjövedelem 35%-a

A (2012. évi) minimálbér 30 százaléka: 27.900 forint

A (2012. évi) minimálbér 40 százaléka: 37.200 forint

C1 kategória

Havi átlagjövedelem 45%-a

A (2012. évi) minimálbér 40 százaléka: 37.200 forint

A (2012. évi) minimálbér 50 százaléka: 46.500 forint

Az előbbi táblázatban szereplő összegek csak azokra vonatkoznak, akik új igényt nyújtanak be 2019-ben rehabilitációs ellátásra. Szolgálati időnek akkor minősül egy időszak az ember életéből, ha az időszak alatt nyugdíjjárulékot fizetett. Mivel a rehabilitációs ellátás összegéből a nyugdíjjárulék levonásra kerül, így a rehabilitációs ellátás folyósításának teljes időtartama beleszámít a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe. Azonban érdemes itt azt is megemlíteni, hogy mivel a rokkantsági járulék összegéből nem vonnak le nyugdíjjárulékot, így abban az esetben nincsen szolgálati idő megállapítására mód.

A rehabilitációs ellátás folyósításának ideje alatt a megváltozott munkaképességű személynek számos esetben számtalan együttműködési kötelezettségnek kell megfelelnie. A rehabilitációs tervben meghatározott időpontokban szükséges megjelennie a rehabilitációs hatóságként működő fővárosi-, illetve megyei kormányhivatalnál. Emellett teljesítenie kell értesítési kötelezettségét, amennyiben állapotában változás áll be. A legfontosabb kitétel pedig, hogy aktívan munkát kell keresnie, és ha felajánlanak számára egy megfelelő állást, azt el kell fogadnia, ideértve a közfoglalkoztatottságot is.

Ha valaki rehabilitációs ellátást kap az államtól, akkor utazási kedvezményre már nem jogosult. A rehabilitációs ellátást megszüntetik azokban az esetekben, ha az ellátásra jogosult személy kérte, lejárt az ellátás időtartama; esetleg keresőtevékenységet végez, melynek időtartama meghaladja a heti húsz órát, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. 

Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés

Hetente maximum 20 óra munka végezhető rehabilitációs ellátás mellett. Ebbe a 20 órás keretbe pedig bele kell számolni minden keresőtevékenységet, vagy éppen a közfoglalkoztatást is.

Ha valaki hetente 20 óránál több munkát szeretne vállalni a rehabilitációs ellátás mellett, akkor erre van lehetősége, viszont azt tudnia kell, hogy ebben az esetben szünetelni fog a rehabilitációs ellátás összegének folyósítása. Vagyis a heti 20 óránál több munka esetén az ellátás szünetel, a jó hír viszont az, hogy a keresetnek semmilyen havi vagy éves összeghatára nincsen. 

Rehabilitációs ellátást igényelni a rehabilitációs hatóságnál lehet, mely az ebben illetékes fővárosi-, vagy megyei kormányhivatal szakigazgatási szervét jelenti. A rehabilitációs ellátás igényléséhez mindenképpen vinni kell a hatósághoz a kapott orvosi leleteket és szakorvosi igazolásokat. A rehabilitációs ellátás folyósítása attól a naptól kezdődik, amikor a jogosultság feltételei bekövetkeztek.