A rokkantsági ellátásról

Kezdjük egy rövid fogalommagyarázattal. A rokkantsági ellátás nem ugyanazt jelenti, mint a rokkantsági járadék. Rokkantsági járadékot már csak azok kaphatnak, akik 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válnak, vagy 70 %-os egészségkárosodással rendelkeznek. A rokkantsági járadék összege egyébként 34.475 forintra emelkedett 2018-ban. A teljes munkaképtelenség 2008. előtt 100 százalékos munkaképesség csökkenést jelentett, 2008. óta ugyanez a kategória 80-99% össz-szervezeti egészségkárosodásnak felel meg.

2012. január 1-jei hatállyal törölte el a kormány a rokkantsági- illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj intézményét, így azóta már új elnevezésű és feltételrendszerű rokkantsági támogatásban lehet részesülni. Az előbb említetteken felül nem állapítható meg 2012-től rendszeres szociális járadék, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék, valamint bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka sem. Az új feltételek között a megváltozott munkaképességű emberek számára 2018 óta már csak rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást állapíthat meg az állami rehabilitációs hatóság, mely jogilag az illetékes fővárosi-, vagy megyei kormányhivatalt jelenti.

A rokkantsági ellátást 2011-ben vezették be. Ebbe a kategóriába kerültek azok az emberek, akik egészségi állapota legfeljebb 60 százalékos, vagyis az össz-szervezeti egészségkárosodása legalább 40 százalék. Rokkantsági ellátást csakis azok számára állapítanak meg 2018-ban, akiknek nem javasolt a rehabilitáció, így nem kaphatnak rehabilitációs ellátást, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt legfeljebb 5 év múlva elérik.

Ki jogosult rokkantsági ellátásra 2018-ban?

Rokkantsági ellátás mértéke 2018-ban

Kategória

Jogosultság feltétele

B2kategória

Egészségi állapota 51 és 60 százalék között van, de mégsem javasolható számukra a rehabilitáció egészségügyi kockázatok vagy egyéb komplex körülmények miatt.

Havi átlagjövedelem 40%-a

C2 kategória

Egészségi állapota 31 és 50 százalék között van, de mégsem javasolható számukra a tartós foglalkozási rehabilitáció egészségügyi kockázatok vagy egyéb komplex körülmények miatt.

Havi átlagjövedelem 60%-a

D kategória

Egészségi állapota 1 és 30 százalék között van, és kizárólag folyamatos egészségügyi támogatást igényel.

Havi átlagjövedelem 65%-a

E kategória

Egészségi állapota 1 és 30 százalék között van, de egészségkárosodása olyan jelentős, hogy folyamatos egészségügyi támogatást igényel, mivel önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

Havi átlagjövedelem 70%-a

A rokkantsági ellátás összege rögzítve lett a 2012. évi a minimálbér összegéhez, annak bizonyos százalékát jelenti, vagyis 2018-ban szintén a 2012-es minimálbér összegéhez viszonyítva kell a mértékét, valamint a minimális és maximális összegét meghatározni. Mivel 2012-ben a minimálbér összege 93.000 forint volt. A rokkantsági ellátás összege minden esetben egyénileg, az igénylő egészségi állapotának függvényében kerül meghatározásra.

Az alábbiakban a 2018-ban folyósított rokkantsági ellátás minimális valamint maximális összegeit láthatja. A jogosult személyek ezen összeghatárok között kaphatnak rokkantsági ellátást.

Rokkantsági ellátás mértéke, minimum és maximum összege 2018-ban

Kategória

Rokkantsági ellátás mértéke

Az ellátás minimum összege (forint /fő/hó)

Az ellátás maximum összege (forint /fő/hó)

B2 kategória

Havi átlagjövedelem 40%-a

A (2012. évi) minimálbér 30 százaléka: 27.900 forint

A (2012. évi) minimálbér 45 százaléka: 41.850 forint

C2 kategória

Havi átlagjövedelem 60%-a

A (2012. évi) minimálbér 45 százaléka: 41.850 forint

A (2012. évi) minimálbér 150 százaléka: 139.500 forint

D kategória

Havi átlagjövedelem 65%-a

A (2012. évi) minimálbér 50 százaléka: 46.500 forint

A (2012. évi) minimálbér 150 százaléka: 139.500 forint

E kategória

Havi átlagjövedelem 70%-a

A (2012. évi) minimálbér 55 százaléka: 51.150 forint

A (2012. évi) minimálbér 150 százaléka: 139.500 forint

Fontos tudni, hogy amennyiben valaki rokkantsági ellátásban részesül, akkor a folyósítás időtartama nem minősül szolgálati időnek, mivel nem vonnak tőle nyugdíjjárulékot. Ha időközben bármilyen életkörülménye megváltozott a megváltozott munkaképességű személynek, akkor azt 15 napon szükséges bejelentenie a rehabilitációs hatósághoz. készítettünk.

A korábban életbe lépett új rokkantsági szabályok nem érintették az orvosi felülvizsgálaton történő kötelező részvételt. Ennek gyakoriságát személyenként határozzák meg.

A rendszeres orvosi felülvizsgálat célja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek esélyt kapjanak arra, hogy ha állapotuk jelentősen javult, akkor visszatérhessenek a munkaerőpiacra, illetve állapotromlás esetén megkapják a számukra járó rokkantsági ellátást. A rokkantsági minősítést egy olyan négy tagú bizottság végzi, melynek tagjai között kettő orvosszakértő, valamint egy foglalkozási-rehabilitációs, illetve egy szociális szakértő található.

Ha valaki úgy érzi, hogy megromlott egészségi állapota miatt nehezen végzi el jelenlegi munkáját, vagy a munkavégzés hónapról-hónapra ront általános állapotán, akkor a problémával először háziorvosát keresse fel. A háziorvos küldheti el olyan szakrendelésekre, illetve komplex vizsgálatokra, melyek megállapíthatják esetleges rokkantsági ellátásra vonatkozó jogosultságát.

Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés

Lehetséges munkát vállalni rokkantsági ellátás mellett is, de a munkavégzésre szigorú időbeli korlát és jövedelemhatár is vonatkozik. Az alábbi előírásokat pedig nagyon ajánlott betartani, ha valaki nem szeretné véglegesen elveszíteni a rokkantsági ellátására vonatkozó jogosultságát.

Ha a rokkantsági ellátást kapó magánszemély keresőtevékenységet folytat, akkor abban az esetben meg kell szüntetni számára a rokkantsági ellátás folyósítását, ha ez a keresőtevékenység három egymást követő hónapban folyamatosan fennáll, és a bevétel havonta meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát három egymást követő hónapban.

Fontos kitétel, hogy a fent említett keresetkorlátnak három egymást követő hónapban kell teljesülnie, vagyis ha valaki nem rendszeresen, hanem egy-két hónap kihagyással keres a rokkantsági ellátás mellett a minimálbérnél másfélszer magasabb összeget vagy annál többet, akkor az ő rokkantsági ellátását nem szüntetik meg. 

Rokkantsági ellátást igényelni a rehabilitációs hatóságnál lehet, mely az illetékes fővárosi-, vagy megyei kormányhivatalt jelenti. Az igényléshez szükséges a megfelelő orvosi papírok, leletek és igazolásokat a hatóság felé benyújtani. A rokkantsági ellátást attól a naptól kezdve folyósítják, amikor a jogosultság feltételei bekövetkeztek vagy teljesültek; a legkorábbi időpont, amikor a hivatal megállapíthatja a jogosultságot, az a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napja.