A magas vérnyomás-betegségről

Köztudott tény, hogy a fejlett országokban a népesség legalább 15-20 százalékának van, tartósan határérték - 140/90 Hgmm - fölötti vérnyomása, azaz hipertóniája. Félő, hogy a szám csalóka, valójában több embert érint, csupán nem tudunk róluk, s ők sem tudnak a rájuk leselkedő veszélyekről, amelyek a magas vérnyomással együtt járnak. Minden valószínűség szerint többeket fenyeget és "visz el" magas vérnyomásuk, mint az oly rettegett rákbetegség.

Magasvérnyomás-betegségről akkor beszélhetünk, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a normál tartomány felső határát: a felső (szisztolés) érték tartósan (3 különböző időpontban mért vérnyomás esetén) nagyobb, mint 140 Hgmm, az alsó (diasztolés) érték tartósan nagyobb, mint 90 Hgmm.

A vérnyomás a kor előrehaladtával nő, de egészséges ember esetén a nyugalomban mért vérnyomás érték nem haladhatja meg a 140/90 Hgmm értéket. Az életkor előrehaladtával párhuzamosan emelkedik a magasvérnyomás-betegség gyakorisága is. 50 éves életkor felett a lakosság 50%-a magasvérnyomásbetegségben szenved, ugyanakkor sokszor már fiatal korban is jelentkezik az
egészségtelen életmód (kevés testmozgás, elhízás) következtében. Ha időben felfedezzük és megfelelő hatékonysággal kezeljük a hipertóniát, nem alakulhatnak ki a szövődmények, életkilátásaink és életminőségünk nem lesz rosszabb, mint a nem hipertóniás embereké. A legfontosabb a korai felismerés és kezelésbe vétel!

Mégis miért jelent ez gondot?

A magasvérnyomás-betegség olyan súlyos betegségek kialakulásáért lehet felelős, mint amilyen az agyvérzés, a szívinfarktus vagy a krónikus vesebetegség, felgyorsítja továbbá az érelmeszesedést, elősegíti szívbetegségek kialakulását.

A magas vérnyomás betegség tünetei

A magas vérnyomásban szenvedőknél általában semmilyen tünet nem jelentkezik, sokszor még olyankor sem, ha a vérnyomásértékek veszélyesen magas szinten vannak. Néhány esetben az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

               - fejfájás
               - légszomj
               - orrvérzés

A fenti tünetek azonban nem csak vérnyomásproblémák esetén jelentkezhetnek és általában nem jelentkeznek egészen addig, amíg a vérnyomás már veszélyesen magas értékeket nem ér el.

Emiatt szűrővizsgálati jelleggel érdemes időnként (min. évente) otthoni vérnyomásmérést végezni.

A magas vérnyomás kockázati tényezői

A magas vérnyomás kialakulásának sokféle kockázati tényezője lehet. Ezek közül a leggyakoribbak:

• Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés.
• Családi kórtörténet. A hipertónia a családban öröklődni látszó betegség.
• Túlsúlyosság. Minél nagyobb a testsúly, a szívnek annál több sejtet kell ellátnia oxigénnel és tápanyagokkal. Ennek megfelelően egyre több vért kell pumpálni az erekben a megfelelő vér- és oxigénellátás biztosításához. Ahogy az erekben áramló vér térfogata növekszik, úgy az érfalakra eső nyomás (azaz a vérnyomás) is megemelkedik.
• Fizikai aktivitás hiánya. Azoknak, akik keveset mozognak, általában magasabb a pulzusa. Minél nagyobb a pulzus, annál jobban kell dolgoznia a szívnek minden egyes dobbanáskor, ezáltal az artériákban is egyre nagyobb nyomás jelentkezik. A fizikai aktivitás hiánya a túlsúly kialakulásának valószínűségét is növeli.
• Dohányzás. A dohányzás és egyéb dohánytermékek fogyasztása ideiglenesen növeli a vérnyomást a fogyasztást követően. Ezzel párhuzamosan a dohányban található kémiai anyagok károsíthatják az érfalakat is, ami miatt érszűkület alakulhat ki. Az érszűkület az erek károsítása mellett a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is növeli. Nem csak az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás is növelheti a hipertónia kialakulásának kockázatát.
• Túl sok nátrium. A túl sok nátrium (legtöbbször só miatt) a testben vízvisszatartást okozhat, amely növeli a vérnyomást.
• Túl kevés kálium. A kálium segít a sejtek nátriumegyensúlyának fenntartásában. Abban az esetben, ha az étrend túl kevés káliumot tartalmaz vagy valami miatt a szervezet nem tud elegendő káliumot megtartani, a sejtek nátriumtartalma megnövekedhet. Ez magas vérnyomást okozhat.
• Túl sok alkohol. A tartós és jelentős mértékű alkoholfogyasztás károsíthatja a szívet. A napi rendszeres alkoholfogyasztás hosszú távon hatással lehet a vérnyomásnövekedésre. Nők esetében napi 1 egységnél, férfiaknál napi 2 egységnél több alkohol fogyasztása nem ajánlott. (1 egység alkohol = 1 pohár sör = 1,5 dl bor = 5 cl rövidital)
• Stressz. A tartós, magas szintű stressz időszakosan növelheti a vérnyomást. Stressz esetében gyakori a stresszcsökkentés miatti túl sok evés, dohányzás vagy alkoholfogyasztás. Ezek mind növelik a probléma kialakulásának valószínűségét.
• Krónikus betegségek. Bizonyos, részben korábban bemutatott, tartós betegségek növelik a hipertónia kialakulásának valószínűségét. Ilyen betegség lehet a vesebetegségek, a cukorbetegség és az alvási apnoe.

Bizonyos esetekben várandósság alatt is jelentkezhet magas vérnyomás, amely a szülés után a legtöbbször magától elmúlik.

Annak ellenére, hogy a hipertónia legtöbbször felnőttekben jelentkezik, gyerekeknél is kialakulhat. Bizonyos gyerekek esetében vese- vagy szívproblémák miatt jelentkezhetnek a tünetek. Egyéb esetben az egészségtelen étkezés, a túlsúly, a mozgásszegény életmód is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Az elhízás és a magas vérnyomás kapcsolata

Az elhízás magas vérnyomáshoz vezethet, különösen a hasi típusú, almaszerű elhízás mutat szoros összefüggést a magasvérnyomás-betegség kialakulásával. A fogyás viszont önmagában is vérnyomáscsökkenéssel jár!

A cukorbetegség és a magas vérnyomás kapcsolata

A cukorbetegségben szenvedő személyek körében a magasvérnyomás-betegség kétszer gyakrabban fordul elő.

Mit tehetünk?

Érdemes otthonra is beszereznie vérnyomásmérőt, hogy rendszeresen ellenőrizhesse vérnyomását.
A helyes vérnyomásmérés szabályai:
• A mérést nyugalomban, legalább 10 perces pihenés után
végezzük el.
• A mérés előtti 30 percben lehetőleg ne fogyasszunk kávét,
alkoholt, és ne cigarettázzunk, vagy sportoljunk.
• Fontos, hogy rövid ujjú felsőben, vagy a hosszú ujjú lazán
feltűrt felsőben végezzük a mérést.
• Ülő testhelyzetben karunkat helyezzük pl. egy asztalra és
lazítsuk el.
• A vérnyomásmérő mandzsettáját húzzuk annyira szorosra a
karon, hogy még két ujj beférjen a mandzsetta és a kar közé.
• Ne mozogjunk, és ne beszéljünk a mérés ideje alatt.
• A pontosabb mérés érdekében a mérést mindkét
felkarunkon elvégezzük.

Ha már kialakult a magasvérnyomás-betegség, akkor annak kezelése mindenképpen orvosi segítséget igényel.

Az egészség és a szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében legfontosabb a vérnyomás megfelelő szintre történő csökkentése. A megfelelő kezelés segítségével a szívérrendszeri problémák miatt bekövetkező halálozás, az agyvérzés, a szívelégtelenség kockázata csökkenthető.

A leggyakrabban előforduló krónikus betegség a magasvérnyomás betegség és ennek szövődményei tehető felelőssé minden második ember szív, érrendszeri halálozásáért, annak ellenére, hogy a legkönnyebben, akár egy otthoni vérnyomásmérő segítségével is kiszűrhetők hipertóniás személyek. És ha a hipertónia maga nem is gyógyítható, de a vérnyomás gyógyszeres kezeléssel, valamint életmódbeli és étrendi változásokkal ideális szintre beállítható, karbantartható, amivel megelőzhetők
a súlyos szív, érrendszeri szövődmények.

A vérnyomás ingadozását is szükséges kezelni

Sokan tisztában vannak azzal, hogy a vérnyomás értéke a nap folyamán többször is változhat. Megugorhat sportolás közben, egy fontos megbeszélés előtt, illetve a főnökkel való vita során.

Mitől ingadozhat a vérnyomás?

A vérnyomás ingadozása sok okra vezethető vissza. Természetesen nem kell egyből megijedni, ha egy napon belül nem állandó értéket mérünk, hiszen az egészségeseknél is megfigyelhető egy kis ingadozás. Ezt leggyakrabban stressz, illetve mozgás okozza, de más értékek mérhetőek sokszor a reggeli és az esti órákban is.

Amennyiben a nap folyamán túlságosan is ingadozik a vérnyomása, ott már baj van. Ilyenkor nagy eséllyel fennáll az elsődleges hipertónia gyanúja, valamint más betegség kísérő tüneteként is jelentkezhet (pl. vesebetegség, hormonális zavarok, daganatok, fertőzések, alvási apnoe).

Mikortól kóros az ingadozó vérnyomás?

Ha a vérnyomás a normál tartományon kívül ingadozik, azaz nyugalomban, és az igénybevétel megszűnése után sem tér vissza a normál tartományba, akkor ez magasvérnyomás betegséget jelent. Előfordulhat az is, hogy a normál értékek mellett extrém tenzió kiugrások fordulnak elő- ez endokrin betegségre, a katekolamin nevű hormon túltermelésre utalhat. Ez mindenképp kivizsgálandó, mert mögötte hormontermelő daganat lehet.

A vérnyomás ingadozása egy nap tehát még normálisnak tekinthető, azonban ha nem áll vissza viszonylag rövid időn belül a normális értékre, onnantól már kóros állapottal állunk szemben. Azok, akik hipertóniában szenvednek, gyakran tapasztalhatnak kiugró értékeket, viszont ez legtöbbször a rossz gyógyszeres terápia, illetve a nem megfelelő adagolás következménye, így ha ilyesmit tapasztal, akkor keressen fel szakembert, aki pontos és részletes kivizsgálás után más fajta kezelést ír elő.

Ha valakinek kis terhelésre, nagy vérnyomás ingadozás jelentkezik, és az órákig nem tér vissza a normál tartományba, akkor szoktunk labilis hipertóniáról, a hipertónia betegség előszobájáról, vagy fehérköpeny hipertóniáról beszélni. Ilyenkor a 24 órás vérnyomás monitorozás segít eldönteni a kérdést, mivel is állunk szemben.

Továbbá az is igaz, hogy ha "túlkezelik" a magas vérnyomást, akkor is nagy ingadozást lehet észlelni, amit libikóka-hatásnak is neveznek. Ekkor természetesen más fajta, vagy dózisú terápiára van szükség.