A krónikus vesebeteg étrendje

2022.05.25

A vese a méregtelenítésben, anyagcserében és a folyadék-gazdálkodásban játszik nagy szerepet az emberi testben. Kiszűri a vérből a salakanyagokat.

Nem megfelelő veseműködés esetén a két anyagcsere-végtermék, a karbamid (a fehérjeanyagcsere végterméke) és a kreatinin, melyeket normál körülmények között a vese kiszűr, megjelenik a vérben, a vér kalciumszintje csökken, a foszfátok szintje nő, a vér fokozottan savassá válik, a kálium szintje megemelkedhet.

A vérben felszaporodó mérgező anyagok hatással vannak az emésztőrendszerre is, étvágytalanságot hányingert, hányást okoznak, ami súlyvesztéshez vezethet. A vese koncentrálóképességének csökkenése miatt a vizelet híg, mennyisége az elfogyasztott folyadék mennyiségétől függetlenül 1-4 liter.

A krónikus vesebetegség kezelésének egyik alappillére a diéta, a helyesen összeállított étrend, mellyel csökkenthetjük a vese terhelését, illetve a vérben felhalmozódó káros anyagok mennyiségét.

Idült veseelégtelenség esetén csökkentett fehérje- és foszforbevitel javallott, és sok vitamin fogyasztásával (speciális vitaminkészítmény!) lehet javítani az állapoton.

Addig, amíg a vizelet mennyisége normális, nem szükséges korlátoznia a folyadékbevitelt. A nátriumbevitelt azonban csökkentenie kell. A só megköti a vizet, így szervezetének több folyadékra van szüksége. A nátrium leginkább a konyhasóban és a kényelmi élelmiszerekben (például felvágottak, konzervek, fagyasztott pizza) található meg, de például a kenyér, a sajt és a sonka is tartalmaz sót. Próbálja meg kiváltani a konyhasót fűszernövényekkel és fűszerekkel, és amikor csak lehet, főzzön friss termékekkel.

A fehérjék lebontása során képződő bomlástermékek a vesén át választódnak ki. A fehérjebevitel csökkentésével kevesebb bomlástermék képződik, ezzel mintegy "tehermentesíthetjük" a vesét.

Az átlagos súlyú felnőttek 0,8 g/testsúlykilogram (tskg) fehérjét fogyasztanak naponta. Fehérjeszegény étrenden nemzetközi megegyezés szerint a 0,6 g/tskg/nap fehérjebevitelt értik, ez az alacsony fehérjetartalmú diéta. Nagyon rossz veseműködés esetén nagyon alacsony fehérjetartalmú étrend tartására lehet szükség, ami napi 0,4 g/tskg fehérjebevitelt jelent. Ez azonban külön aminosav-pótlás nélkül nem alkalmazható, hiszen a szervezet már nem juthat hozzá a megfelelő mennyiségű aminosavhoz.

Fontos, hogy a naponta elfogyasztott fehérjének a felét jó minőségű állati eredetű fehérjéből (húsok, tojás) fedezzük.

Az étrendben a nagy fehérjetartalmú nyersanyagok, élelmiszerek mennyiségét csökkentjük. Nem elég a húsok, húskészítmények, tej, tejtermékek mennyiségének csökkentése. Ne feledjük, hogy a növényi eredetű termékek közt is vannak igen nagy fehérjetartalmúak, pl. szója, olajos magvak, száraz bab, lencse, sárgaborsó, száraztészták. Az étrend fehérjetartalmának csökkentésében segítenek a fehérjeszegény termékek. A hagyományos tésztafélék helyett használjunk Fe-mini tésztát. Liszt helyett sűrítsünk étkezési keményítővel.

A fehérjebevitel csökkentése mellett mindig ügyeljünk az étrend megfelelő kalóriatartalmára. Nem elegendő kalóriabevitel esetén a szervezet elkezdi lebontani a saját fehérjéit éhezés miatt.

Egyénre szabott megfelelő energiabevitel

A gyakori súlyvesztés miatt fontos cél az optimális tápláltsági állapot elérése és megtartása.  A napi energia- és kalóriaigény meghatározásához számítsuk ki ideális testsúlyunkat és tápláltsági állapotunkat. Ideális testsúlyunkat megkapjuk, ha a testmagasságunkból kivonunk 100-at, 35 év alatt a kapott értékből még 10%-ot le kell vonni.Krónikus vesebetegségben az átlagos napi energiaszükséglet 30-40 kilokalória ideális testsúlykilogrammokra.

Energiát adó tápanyagaink a szénhidrátok (liszt, kenyér és tésztafélék, zöldségfélék stb.), zsírok, olajok, margarinok. A táplálékkal elfogyasztott fehérjék szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére szolgálnak, de elégtelen kalóriabevitel esetén egy részük energiatermelésre fordítódik.

A veseműködés romlásával a vese kevéssé képes az ásványi anyagok (kálium, foszfor, nátrium) kiválasztására, így ezekre is figyelni kell az étrendben.

Mivel a kálium most már gyorsabban fel tud gyűlni szervezetében, a felvételét csökkenteni kell, hogy megelőzze a megemelkedett káliumszintet, amely szívritmuszavarokhoz vezethet.

Nagy mennyiségű káliumot tartalmaznak:

  • a gyümölcsök és gyümölcslevek (banán, szárított gyümölcsök, szőlő, avokádó)
  • a zöldségek (spenót, burgonya, brokkoli, paradicsom és más, sötétzöld leveles zöldségek)
  • a diófélék, mandula
  • a teljes kiőrlésű gabonakészítmények
  • a tej és tejtermékek
  • a sóhelyettesítők

A következő egyszerű tippek segítenek a káliumbevitel csökkentésében:

  • Ha meghámozza, feldarabolja és néhány órára nagy mennyiségű vízbe áztatja a burgonyát és más zöldségeket, azzal eltávolíthatja a kálium egy részét. Főzés előtt cserélje ki a vizet!
  • A főzés csökkenti a gyümölcsök és zöldségek káliumtartalmát. Használjon nagyobb mennyiségű vizet.
  • Használjon konzervgyümölcsöt (a folyadék nélkül) vagy fagyasztott gyümölcsöt, zöldséget.

Ha a foszfátszint magas, csökkentenie kell a foszfátban gazdag ételek bevitelét. A vér foszfortartalmának emelkedése bonyolult folyamatokon keresztül a csontok és az érfal károsodását okozza. A napi foszforbevitel 800 mg-nál ne legyen több. Az étrendből hagyjuk ki a különösen magas foszfortartalmú nyersanyagokat és élelmiszereket, ilyenek pl. az ömlesztett sajtok (kockasajt), füstölt húsok, olajos halak, üdítőitalok, kóla, étcsokoládé, diófélék, mandula stb.

A nátriumnak, a konyhasó egyik alkotójának fontos szerepe van a folyadékháztartás szabályzásában. A túlzott sózás emeli a vérnyomást, rontja a veseműködést.

A (nátrium-klorid)-bevitel napi 5 g-nál ne legyen több. A tápanyagtáblázatok a nátriumtartalmat adják meg, ami nem azonos a nátrium-klorid-, vagyis a konyhasótartalommal: 5 g konyhasó = 2 g nátriummal.

Só helyett használjunk fűszernövényeket, delikát helyett, natúr vegetát. Soha ne sózzuk meg a paprikát, paradicsomot, uborkát, retket. Kerüljük a sózott rágcsálnivalókat, a nagy sótartalmú leves- vagy mártásporok használatát.

A folyadékbevitel és -leadás egyensúlyban tartása

A betegség kezdeti szakában a folyadékfogyasztás napi 2-3 liter. Ez ne legyen tej, kefir, joghurt, ami ilyen mennyiségben túl sok fehérjebevitelt jelentene. Kerüljük a 100%-os gyümölcsleveket, amelyek túlzott káliumbevitellel járnak. Olyan ásványvizet válasszunk, amelynek kicsi a nátriumtartalma, de gazdag kalciumban és magnéziumban.

Helyes, ha a beteg rendszeresen méri a testsúlyát reggel és este. Mindig azonos időben és ruhában. A reggel és este mért súly között nem lehet több fél kilónál. Amennyiben a súlykülönbség nagyobb, igen valószínű, hogy a vese már nem képes a bevitt folyadék teljes eltávolítására, vizenyő alakul ki. Ahogy észreveszi a vizelet mennyiségének csökkenését vagy boka- és lábduzzanatot, ideje csökkentenie a folyadékbevitelt is. A folyadékmegszorítás mértékét a kezelőorvos határozza meg.

Ne feledjük!

  • Az étrendi előírások betartásához mindenképpen szükséges grammos mérleg és tápanyagtáblázat használata.
  • Vezessünk étkezési naplót.
  • Az étrend, diéta megértéséhez, elsajátításához, kérjen segítséget dietetikustól.
  • A helyes és betartott diétával egyensúlyban tartható, lassítható a veseműködés romlása.

Forrás: Hypertonia 2009/1. száma - szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

Mintaétrend:

  1. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő (nem dializált) és cukorbeteg étrend 1500 kcal, 40 g fehérje és 160 g szénhidrát, mérsékelt nátrium, kálium és foszfor tartalmú, folyadékbő étrend

Reggeli ( ≈ 30 g szénhidrát)

  • 3 dl tea édesítés nélkül vagy energiamentes édesítőszerrel
  • 3 vékony szelet (max. 30 g) sonka
  • Metélőhagymás margarin - a margarint friss vagy szárított metélőhagymával kikeverjük
  • 75 g fehérjeszegény kenyér vagy maximum 4 g fehérje tartalmú gluténmentes kenyér - részesítsük előnyben a rostosabb kenyérfajtákat

Tízórai ( ≈ 15 g szénhidrát)

  • 2 db (összesen 12 g) cukormentes rostos keksz
  • 2 db mandarin
  • 3 dl víz

Ebéd ( ≈ 55 g szénhidrát)

  • Kukoricakrémleves (lásd recept)
  • Kínai sertéscsíkok üvegtésztával (lásd recept)
  • 3 dl víz

Uzsonna ( ≈ 15 g szénhidrát)

  • Vaníliapuding málnával
    • ¼ csomag vaníliapuding
    • 1 evőkanál energiamentes édesítőszer (pl.: stevia, eritritol)
    • 125 ml zabtej
    • 50 g friss vagy fagyasztott málna
  • 3 dl víz

Vacsora ( ≈ 45 g szénhidrát)

  • Sajtos karfiolgolyók céklás zöldsalátával és joghurtos mártogatóval (lásd recept)
  • 3 dl víz

Az étrend összegzett napi energia- és tápanyagtartalma:

Energia: 1443 kcal

Szénhidrát: 161 g

Rost: 35 g

Zsír: 65 g

Fehérje: 40 g

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő (nem dializált) és cukorbeteg étrend 1500 kcal, 50 g fehérje és 180 g szénhidrát, mérsékelt nátrium, kálium és foszfor tartalmú, folyadékbő étrend

Reggeli ( ≈ 30 g szénhidrát)

  • 3 dl tea édesítés nélkül vagy energiamentes édesítőszerrel
  • Zöldséges quesadilla (lásd recept)

Tízórai ( ≈ 20 g szénhidrát)

  • Sárgarépás lilahagymás pirítós tökmagolajjal
    • Pirítós - 30 g fehérjeszegény kenyérből vagy maximum 4 g fehérje tartalmú gluténmentes kenyérből- részesítsük előnyben a rostosabb kenyérfajtákat
    • 30 g reszelt sárgarépa
    • Lilahagyma karikák - elhagyható
    • Tökmagolaj a pirítós csepegtetéséhez
    • 3 dl víz

Ebéd ( ≈ 60 g szénhidrát)

  • Fokhagymakrémleves (lásd recept)
  • Rakott karfiol (lásd recept)
  • 3 dl víz

Uzsonna ( ≈ 20 g szénhidrát)

  • 1 közepes alma (200 g) körte
  • 1 db (6 g) rostos keksz
  • 3 dl víz

Vacsora ( ≈ 50 g szénhidrát)

  • Tonhalsaláta (lásd recept)

Az étrend összegzett napi energia- és tápanyagtartalma:

Energia: 1423 kcal

Szénhidrát: 180 g

Rost: 26 g

Zsír: 52 g

Fehérje: 51 g

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő (nem dializált) és cukorbeteg étrend 1800 kcal, 60 g fehérje és 200 g szénhidrát, mérsékelt nátrium, kálium és foszfor tartalmú étrend

Reggeli ( ≈ 40 g szénhidrát)

  • 3 dl energiamentes édesítőszerrel vagy édesítés nélkül készült tea
  • Rántotta cukkinicsíkokkal
    • ¼ db salátacukkini, gyufaszál vékonyra vágva
    • ¼ fej lilahagyma
    • 2 db tojás
    • néhány csepp olaj a rántotta elkészítéséhez
  • 90 g fehérjeszegény kenyér vagy maximum 4 g fehérje tartalmú gluténmentes kenyér - részesítsük előnyben a rostosabb kenyérfajtákat

Tízórai ( ≈ 20 g szénhidrát)

  • (Fokhagymás) pirítós olajbogyóval és olívaolajjal
    • 40 g fehérjeszegény barna cipó
    • Néhány szem szárított olajbogyó
    • Olívaolaj a pirítósok csepegtetéséhez

Ebéd ( ≈ 65 g szénhidrát)

  • 1 tányér palócleves (lásd recept)
  • 1 szelet citromos-áfonyás polenta-torta (lásd recept)
  • kávé édesítőszerrel max. 50 ml natúr zabtejjel
  • 3 dl víz

Uzsonna ( ≈ 20 g szénhidrát)

  • 1 db (200 g) édesítőszeres bodzás joghurt
  • 2 db édesítőszerrel készült rostos keksz
  • 3 dl víz

Vacsora ( ≈ 55 g szénhidrát)

  • Sonkás-sajtos melegszendvics
    • 3 vékony szelet (30 g) zöldséges sonka
    • 3 vékony szelet (30 g) füstölt trappista sajt
    • 100 g fehérjeszegény barna cipó
    • lilahagyma
    • kígyóuborka
  • 3 dl tea energiamentes édesítőszerrel vagy édesítés nélkül

Az étrend összegzett napi energia- és tápanyagtartalma:

Energia: 1800 kcal

Szénhidrát: 201 g

Rost: 29 g

Zsír: 77 g

Fehérje: 61 g

Forrás: https://diabeteszinfo.hu/

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el