Vastagbélrákszűrés

A vastagbélrák Magyarországon népegészségügyi méretű probléma, mert a Nemzeti Rákregiszter évente mintegy 7600 új rákesetet tart nyilván. Évente közel 5000 férfi és nő hal meg vastag-, és végbélrák miatt; a daganatos halálokok gyakoriságának sorrendjében férfiaknál a tüdőrák, nőknél az emlőrák mögött – de azzal közel azonos gyakorisággal – a vastag- és végbélrák második helyen áll.

A vastag- és végbélrák okozta betegség mérséklésére a szűrés útján megvalósuló megelőzés a leginkább ígéretes stratégia. A vastag- és végbélrák szűrővizsgálatra különösen alkalmas betegség, mert többségük a bélnyálkahártya jóindulatú mirigyes polipjaiból indul ki, rosszindulatúvá válásuk időben elhúzódó folyamat, illetve a kifejlődőben lévő rák sokáig a bélfalra szorítkozik, és gyakran szakaszosan vérzik.

A rejtett bélvérzés kimutatása székletmintában a szervezett, népegészségügyi méretű vastagbélszűrés bizonyítottan hatásos módja. A székletbeli rejtett vér kimutatását alkalmazva, az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata mintegy egy-ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást a céllakosságban.

A lakossági vastagbélszűrés az átlagos kockázatú 50-70 év közötti férfiakra és nőkre terjed ki. A területi lakossági szűrővizsgálat szervezési egysége a háziorvosi körzet. 

A székletbeli rejtett vér kimutatása három egymást követő napon vett székletmintából történik. A széklet mintavétel előtt diétázni nem szükséges, csak emberi vért mutatnak ki a vizsgálat során. Negatív eredmény esetén 2 év elteltével a szűrővizsgálat megismétlése szükséges.

Pozitív szűrővizsgálati eredmény esetén a vizsgált személyt az illetékes háziorvos kijelölt gyógyintézet endoszkópos szakrendelésre utalja be, ahol a vastagbél teljes hosszára kiterjedő kolonoszkópos vizsgálatot végeznek abból a célból, hogy megerősítsék, vagy kizárják a vérző polip, vagy daganat felmerült gyanúját, esetleg polip-eltávolítást is végeznek.

A vastagbélrák keletkezése szempontjából magas kockázatúnak minősülő egyének (szülőnél, gyermeknél, testvérnél előfordult bél-polipok, ill. vastagbél- vagy végbélrák), ellenőrzése is az egészségügyi ellátás feladata: 35-40 éves kortól évente rejtett vérzés kimutatását szolgáló laboratóriumi teszt és rendszeres (3-5 évenkénti) endoszkópos vizsgálat elvégzése ajánlatos. A háziorvosi szolgálat nyilvántartja és követi a magas kockázatú csoportba sorolható személyeket: Mindennapos orvosi tevékenysége során a személyes és családi kórelőzmények felvételkor "rákérdezéssel kiszűri" a vastagbélrák keletkezése szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek minősülő személyeket.