Alsó végtagi érszűkület szűrés
Boka/kar index a tünetmentes érbetegség kimutatására
A boka-kar index egy gyors és olcsó módszer az érrendszeri állapot
becslésére, de fontos megjegyezni, hogy ez csak egy indikátor, és más tényezők
is számítanak az érrendszeri betegségek kialakulásában, például a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a koleszterinszint,
a cukorbetegség is.
A boka-kar index egy olyan diagnosztikus mérőszám, amelyet gyakran a perifériás
érbetegség kockázatának felmérésére használnak. Ez a teszt az érszűkület
mértékét méri az alsó végtagokban és a karokban. Általában az alsó végtagok és
a karok vérnyomásának összehasonlításával állapítják meg.
Ez a vizsgálat segít az orvosoknak az érszűkület korai felismerésében és a megfelelő kezelési tervek kialakításában, különösen azoknál a betegeknél, akiknek nagyobb a perifériás érbetegség kialakulásának kockázata, például magas vérnyomásosak, cukorbetegek vagy korábban koszorúér betegségben szenvedtek.
A boka-kar index a boka magasságában, illetve a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosa. Egy könnyen használható, pár perc alatt elvégezhető vizsgálat, mely átfogó képet ad az érrendszer aktuális egészségi állapotáról.
Boka-kar index (BKI) kiszámítása
A boka-kar index (BKI) kiszámítása egyszerű matematikai művelet, amely során az alsó végtag artériás vérnyomását osztjuk el a felső végtag artériás vérnyomásával. A képlet a következő:
BKI= boka arteriás vérnyomása/ kar arteriás vérnyomása
A vérnyomást általában higanymilliméterben (Hgmm) mérik. A boka-kar index értéke 1 alatt kórosnak tekinthető, ami azt jelzi, hogy az alsó végtag artériás vérnyomása alacsonyabb a felső végtagénál. Ebben az esetben az érszűkület vagy más érrendszeri problémák lehetnek jelen.
A boka-kar index számításához először mind a karon, mind a bokán mért szisztolés vérnyomás értékét rögzíteni kell. Ezeket az értékeket egyszerűen behelyettesítjük a fenti képletbe, majd elvégzünk egy osztási műveletet. Az így kapott eredmény lesz a boka-kar index értéke.
Az érték kiszámítása során a bokán mért vérnyomás értékét, ha elosztjuk a karon mért értékkel, akkor az normál esetben 1. A BKI mérése diabeteses betegben korlátozott lehet.
Ha ez a hányados :
- 0,9 alá esik, érszűkületről beszélünk
- 1-1,3 között normál
- 1,3 fölött van, az meszes erekre utal
A 0,9 alatti BKI érték a fokozott szív-érrendszeri morbiditás és mortalitás egyértelmű kockázati tényezőjének bizonyult. Az epidemiológiai adatok alapján, Magyar Terápiás Konszenzus konferencia ajánlásába is bekerült a csökkent (=< 0,9) BKI, mint tünetmentes nagykockázatú állapot.
Mit jelent az érszűkület?
Az érszűkület azt az állapotot jelenti, amikor a test bizonyos artériái beszűkülnek, vagyis csökken az átmérőjük. Az erek különböző vastagságú fallal és átmérővel rendelkeznek, ez a két faktor pedig meghatározza, hogy mennyi vér tud átáramolni az adott éren keresztül. Az érszűkület az erek falának megvastagodása miatt jön létre, ami egy pont felett már a véráramlást is akadályozhatja. Az erek falai az érelmeszesedés miatt vastagodnak meg, ami egy olyan állapot, amikor az artériák falaiban zsíros plakkok rakódnak le. Ezek a plakkok zsíros anyagokból, koleszterinből, kalciumból és más anyagokból állnak össze, és fokozatosan beszűkítik az ér átmérőjét. Ennek eredményeként csökken az érintett területen átáramló vér mennyisége, ami akadályozza a szervek és szövetek megfelelő oxigén- és vérellátását. Az érelmeszesedés az erek megvastagítása mellett a rugalmasságukat is csökkenti, ami szintén egy kóros folyamatnak számít és rontja az erek funkcióját.
Az érszűkület az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség. Az életkor előrehaladtával az artériák egyre inkább meszesednek, csökken a rugalmasságuk, az erek elmerevednek és az érbelhártya felülete egyenetlenné válik. Ezen folyamatok segítik az érelmeszesedés, az érszűkület és a trombózisok kialakulásának esélyét. Az alsó végtagi érszűkület súlyos szövődményekkel járhat, lábszárfekély és üszkösödés indulhat el, ami akár végtagi amputációhoz is vezethet.
Mik az érszűkület hajlamosító tényezői?
Az előző bekezdésben bemutattuk az érszűkület kialakulásának lépéseit. Ez a folyamat az endotélium sérülésével kezdődik, aminek kialakulásában többnyire életmódbeli tényezők játszanak szerepet. Az egészségtelen táplálkozás és életmód – több más krónikus betegséghez hasonlóan – az érszűkület kialakulásában is komoly szerepet játszik. Az érszűkület hajlamosító tényezői, okai a következők:
- Életmód és táplálkozás: Az egészségtelen életmód és a magas zsír- és koleszterintartalmú étrend hozzájárulhat az érszűkület kialakulásához. A magas zsírtartalmú ételek fogyasztása növeli a vérben a koleszterinszintet, amely hozzájárulhat a plakkok lerakódásához az érfalakban.
- Dohányzás: A dohányzás káros hatással van az érrendszerre, mivel károsítja az erek belső felszínét és gyulladást okoz az érfalakban, amely elősegítheti a plakkok kialakulását és az atherosclerosisnak a megjelenését.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás hosszú távon károsíthatja az érfalat, ami fokozhatja az érszűkület kialakulásának kockázatát.
- Cukorbetegség: A cukorbetegség szintén károsítja az érfalat, hozzájárulva az érszűkület kialakulásához és fokozva a további szövődmények kialakulásának kockázatát.
- Magas koleszterinszint: A magas LDL (rossz) koleszterinszint növeli az érszűkület kockázatát, mivel a koleszterin lerakódik a sérült és gyulladt érfal belső felszínén, elősegítve a plakkok kialakulását.
- Öröklött tényezők: Bizonyos genetikai tényezők hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Ha a családban előfordult szív- és érrendszeri betegség, akkor az fokozott kockázatot jelenthet.
Az alsó végtagi érszűkület tünetei
Az alsó végtagi érszűkület egy gyakori, és látványos tüneteket adó típus. Az érszűkület tüneteinek hátterében az alsó végtag oxigén ellátási zavara áll:
- járásra fokozódó, nyugalomban enyhülő lábszár fájdalom
- lábikra görcs
- hideg lábfej
- tapinthatatlan pulzus a lábfejen
- érzészavar a lábszáron, lábfejen