Felső légúti fertőzések
A szezonális légúti betegségeknek számos formájuk létezik, amelyek hátterében többnyire valamely kórokozó által kiváltott fertőzés áll.
A különböző kórokozók elsősorban cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezéssel terjednek, kisebb mértékben közvetetten, vagyis a kórokozót tartalmazó váladékokkal szennyezett anyagok, tárgyak érintésével. A kórokozók a betegség egy-egy szakaszában vagy teljes időtartama alatt jelen vannak a légutakban és a légúti váladékban. Beszéd, tüsszentés és köhögés során pedig jelentős mennyiségben ürülnek a szervezetből, akár már a lappangási idő alatt is. A megbetegedések gyakran robbanásszerű kezdettel, járványos formában zajlanak, jellemzően őszi-téli, illetve kora tavaszi szezonalitást mutatva. Különösen gyakran fordulnak elő a nagy létszámú, zárt, fogékony közösségekben – például óvodákban és iskolákban. Jelenleg is a COVID-19 különböző variánsai okozzák a járványos légúti megbetegedések egy jelentős részét, ezért légúti tünetek megjelenése esetén mindig felmerül a COVID-19-fertőzés gyanúja.
A betegség okának felderítését nehezítheti, hogy azonos kórokozó okozta fertőzés többféle kórkép formájában is jelentkezhet (egyénenként változó tünetek jelenhetnek meg), de egy-egy tünetcsoportot több kórokozó is képes előidézni (általános tünetek).
A fertőző légúti megbetegedésekért elsősorban vírusok tehetők felelőssé. A vírusok olyan "élősködők", amelyeknek a szaporodáshoz élő sejtre van szükségük, vagyis csak a gazdasejten belül képesek szaporodni. Légúti fertőzéseket baktériumok is képesek okozni, gyakran vírusos fertőzés talaján felülfertőződést alakítanak ki.
A vírusfertőzés hatására a felső légutak nyálkahártyája gyulladásba jön, melynek jeleként a megfázás jellegzetes tünetei lépnek fel: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, köhögés és torokfájás. Ilyenfajta tünetegyüttest sokféle vírus képes előidézni, többek között rinovírusok, koronavírusok, a respiratorikus szinciciális vírus (RSV), influenzavírusok, parainfluenza-vírusok, enterovírusok és az adenovírus.
Bakteriális fertőzések közül leggyakoribb a Streptococcus pneumoniae okozta légúti fertőzés. Egészséges immunrendszerű betegben a legtöbb vírusos fertőzés idővel spontán gyógyul, bakteriális fertőzések esetén antibiotikum kezelés szükséges.
A fertőző légúti betegségek kialakulására hajlamosíthat az időskor, a dohányzás, az immunrendszer gyengült működésével járó állapotok (pl. az immunszuppresszív terápia, HIV-fertőzés és az AIDS), illetve a krónikus szív- és érrendszeri, vese-, máj- és légzőszervi betegségek, (pl. asztma, COPD).
A légutak gyakoribb vírusos betegségei
A légutakat megtámadó vírusfertőzések körébe tartozik a közönséges nátha, az influenza, a torok és gége fertőzései (pharyngitis és laryngitis, a légcsőgyulladás és a hörgőgyulladás (bronchitis). A parainfluenza-vírusok főleg csecsemő- és gyermekkorban okoznak felső légúti hurutokat, garatgyulladást, kruppot, ritkábban hörgőgyulladást, esetenként tüdőgyulladást. Az RSV-fertőzés leggyakrabban csecsemők és kisgyermekek lázas felső légúti gyulladását, hörgő- és tüdőgyulladását eredményezi, amelyek talaján járványos agyhártyagyulladás is kialakulhat. A rhino- és az adenovírus a nátha leggyakoribb kórokozója, amelynek szövődményeként alsó légúti érintettség, illetve melléküreg-gyulladás alakulhat ki.
Közönséges nátha
A közönséges nátha (megfázás) orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik. A melléküregek elzáródása miatt feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó fájdalmával folytatódik. A fájdalom olykor a felső fogsor és a fülek felé sugározhat, és lefelé hajoláskor erősödhet. Bakteriális felülfertőződés hatására a néhány napos egyszerű nátha 1-2 hét alatt homlok- vagy arcüreggyulladássá (sinusitis) fajulhat.
Influenza
Az influenza kórokozója az orthomyxovírusok családjába tartozó influenzavírus A, B és C típusa. Az influenzavírus igen változékony, antigénjei évről évre módosulnak. Az állati eredetű – főként a madarak és a sertések – influenza vírusaival keveredve újabb vírustörzsek jelenhetnek meg. Ezért szükséges évente új influenza elleni védőoltást előállítani.
Az influenzavírus a felső légutakat fertőzi meg. A megbetegedést magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás és köhögés kíséri, olykor emésztőszervi tünetekkel. Az influenzavírussal fertőzött, egyébként egészséges egyének tünetei 7-10 napon belül maguktól elmúlnak, azonban a fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozó embereknél (idősek, krónikus betegségben szenvedő egyének, autoimmun betegek) a betegség szövődményeként például vírusos tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás vagy Reye-szindróma alakulhat ki. Az influenzás megbetegedések január-február hónapokban halmozódnak általában.
A betegség, a gyakorisága, gyors terjedése, a nagy embertömegeket érintő járványok kialakításának képessége, valamint a jelentős halálozással járó súlyos szövődmények miatt jelentős. Az influenzaszezon intenzitását az aktuálisan járványt okozó vírus típusa határozza meg. A védőoltás féléves kor felett mindenkinek javasolt és ingyenes a kockázati csoportba tartozó magyar állampolgárok számára. Igényét jelezze a háziorvosánál, házi gyermekorvosánál. Az oltást a koronavírus elleni védőoltással akár egyidőben is be lehet adni.
Új koronavírus-fertőzés
A koronavírusok fokozott váladékképződéssel járó felső légúti hurutot, náthát okoznak. Mivel az új koronavírus (COVID-19) – az influenzához hasonlóan – felső légúti megbetegedésként indul, a kettőt nehéz megkülönböztetni egymástól.
A SARS-CoV-2 okozta fertőzés tünetei – láz, száraz köhögés, légszomj, izom- és ízületi fájdalom, valamint fáradékonyság – sokkal tovább fennállhatnak, mint a többi légúti fertőző megbetegedés esetében. További lehetséges tünetei az íz- és szagérzékelés elvesztése, a torokfájás, a hasmenés, a kötőhártya-gyulladás, a fejfájás, a kiütések a bőrön és az ujjak elszíneződése. Esetenként előfordulhat légzési nehézség vagy légszomj, mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés. Súlyos esetben vírusos tüdőgyulladás alakulhat ki. A COVID-19-fertőzés a védőoltásban részesült egyéneknél, illetve a fertőzésen korábban átesetteknél általában enyhe, megfázásszerű panaszokkal jár, de a vírust hordozó személy tudtán kívül továbbadhatja a fertőzést. Ezért a közönséges náthához hasonlító tünetek megléte esetén is fokozott elővigyázatosság javasolt!
Légúti betegségek megelőzése
A felső légúti fertőző betegségek megelőzésének módja a személyi higiénés szabályok és a tüsszentési, köhögési etikett betartása, valamint a lakó- és munkahely fokozott tisztán tartása. Az őszi-téli időszakban ajánlott a zsúfolt nyilvános helyek kerülése, a friss levegőn való rendszeres mozgás és a vitaminokban gazdag, változatos táplálkozás.
Mit tehet otthon?
Légúti fertőzés esetén lázát és fájdalmát nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel (NSAID) enyhítheti. A megfelelő orrlégzést lohasztó orrcseppekkel vagy orrspray-vel segítheti elő. Erős köhögés esetén szóba jön köhögéscsillapítók alkalmazása is. Ezeket azonban főszabályként leginkább a száraz köhögés enyhítésére szabad alkalmazni, produktív köhögés esetén a váladék oldására és felköhögésének elősegítésére köptetők jönnek szóba.
Az immunrendszer működését C-és D-vitamin, illetve szelén és cink szedésével erősíthetjük. A C-vitamin javasolt dózisa max. 500 mg/nap, D-vitaminból 2000 NE szedése javasolt naponta. Emellett a bő folyadék fogyasztása (kb. 2-2,5 l/nap) is rendkívül fontos, de a beteg ne csak teát igyon, hanem tiszta vizet is igyon emellett (számos gyümölcstea is tartalmaz koffein-t, ez vízhajtó hatású!). Fontos a gyakori szellőztetés.
Ügyeljen továbbá környezete hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására. Betegség esetén törekedjen a kímélő életmódra, súlyosabb esetben ágynyugalom, valamint a fűszeres ételek, alkoholos, szénsavas italok kerülése javasolt. Kerülje a dohányfüstöt, a szennyezett levegőjű környezetben tartózkodást, és a panaszok enyhüléséig ne végezzen komolyabb fizikai aktivitást.
A betegség ideje alatt az átlagosnál is jobban kell ügyelni a higiénés szabályok betartására, a gyakori és alapos kézmosásra, illetve arra, hogy a használt papírzsebkendőt haladéktalanul dobjuk a szemétbe.
Számos kutatás szerint az antibiotikumok nem könnyítik vagy gyorsítják a felső légúti fertőzés lefolyását, és nem javítják a terápiás kimenetelt sem. Antibiotikumkezelésre tipikusan akkor lehet szükség, ha a felső légutak nyálkahártyájának gyulladása valamilyen gennykeltő baktériummal felülfertőződik. Ilyen esetekben szükség lehet antibiotikumok alkalmazására – a rezisztens baktériumtörzsek elszaporodásának megakadályozása érdekében kizárólag a terápiás utasításoknak megfelelően, az orvos által előírt dózisban és ideig. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a gyógyszereknek mellékhatásaik lehetnek (pl. hasmenés), ezért is kell alaposan megfontolni, hogy az adott esetben valóban szükség van-e antibiotikum alkalmazására.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Általában akkor szükséges felkeresni az orvost, ha a panaszok a szokásos tüneti kezelésre néhány napon, legfeljebb egy-két héten belül nem javulnak, vagy akár súlyosbodnak. Ugyancsak orvosi vizitet indokol, ha a már meglévő tünetekhez újabbak társulnak, mert ez bakteriális felülfertőződés vagy egyéb szövődmény gyanúját veti fel. Feltétlenül ki kell kérni orvos véleményét légzési nehezítettség fellépésekor.
A leggyakoribb szövődmények: tüdőgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, krupp, középfülgyulladás, a kis légutak gyulladása (bronchiolitisz), valamint a már fennálló krónikus tüdőbetegség (pl. COPD) súlyosbodása.