Pitvarfibrilláció
A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet a szív kisebb üregeinek, a pitvaroknak a rendellenes elektromos működése okoz. A pitvarfibrilláció során a pitvarok falának szabályos összehúzódása megszűnik, ehelyett szinte "remegő" mozgást végeznek, melynek következtében a pitvarokban a vér áramlása lelassul és örvénylővé válik.
A pitvarok rendezetlen működésének következtében a kamrák sem szabályos ritmusban húzódnak össze, ezért szabálytalan szívverés észlelhető.
A szívritmus lehet normális, lassú vagy gyors is, általánosságban elmondható, hogy a pitvarfibrilláció igen gyakran a normálisnál (60-100/perc) szaporább szívveréssel jár együtt.
A ritmuszavar egy másik következménye, hogy a szabályos pitvari összehúzódás megszűnésével a szív teljesítménye és a szervezetbe kilökött vér mennyisége csökkenhet. Egyúttal a lelassult véráramlás miatt megnehezülhet a szív telítődése a tüdők felől. Ezek a működészavarok együtt olyan gyakori tünetek kialakulásáért felelősek, mint a csökkent terhelhetőség és a fáradékonyság.
Milyen gyakori ritmuszavar a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, Magyarországon a becslések szerint minimum 200.000-300.000 embert érint. A pitvarfibrilláció sok betegnél tünetmentesen zajlik, ezért sem a beteg, sem az orvosok nem tudnak a beteg ritmuszavaráról.
Az életkor növekedésével a pitvarfibrilláció előfordulása egyre gyakoribb.
Mitől alakulhat ki pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció sokféle betegség mellett kialakulhat és több kiváltó oka is lehet, a leggyakoribbak ezek közül az alábbiak:veleszületett vagy szerzett szívbetegségek , magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés, elhízás, tüdőbetegségek, alkoholfogyasztás, krónikus vesebetegség. A betegek egy részénél a pitvarfibrillációnak nem ismert a kiváltó oka.
Mennyire veszélyes ritmuszavar a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció önmagában nem életveszélyes ritmuszavar, azonban az egyik legrettegettebb és legalattomosabb szövődménye a szélütés (sztrók, stroke). Kialakulásának kockázata véralvadásgátló kezeléssel csökkenthető.
A sztrók azért az egyik legrettegettebb szövődmény, mert a szélütés számos esetben bénulást, rokkantságot eredményezhet és jelentősen akadályozza a mindennapi tevékenységek ellátását, súlyosan rontja az életminőséget. A szélütés esetén általában egy vérrög elzárja az agyat tápláló erek egyikét, és attól függően, hogy milyen és mekkora agyterületek szenvednek károsodást, különböző tünetek alakulhatnak ki, például végtagbénulások, az arc bénulása, beszédzavar (a beteg nem érti a beszédet vagy nem tud beszélni), zsibbadás, érzészavarok, megváltozott viselkedés, memóriazavarok, lelassult gondolkodás, a szellemi teljesítőképesség csökkenése, szédülés, fejfájás, egyensúlyzavar stb. Súlyos esetben a beteg kómába eshet és akár meg is halhat.
A szélütés azért a legalattomosabb szövődmény, mert a vérrögképződés úgy következik be, hogy a beteg ebből semmit nem vesz észre. Gyanútlanul éli az életét mindaddig, amíg a szélütésre jellemző tünetek hirtelen ki nem alakulnak. Azok a betegek, akiknél a pitvarfibrilláció semmilyen panaszt nem okoz, különösen veszélyeztetettek, mert sokszor arról sincs tudomásuk, hogy pitvarfibrillációban szenvednek, a szélütés veszélyének vannak kitéve és vérhígítót kellene szedniük.
Rendkívül fontos! Ha a szélütés fentebb felsorolt tüneteit vagy más szokatlan tünetet tapasztal saját magán vagy közeli hozzátartozóján, azonnal hívjon mentőt, mert a tünetek kezdetétől számítva csak néhány óra áll rendelkezésre, hogy a visszafordíthatatlan agykárosodást kezeléssel megelőzzék.
A pitvarfibrilláció tünetei
szapora, rendszertelen szívműködés, bedobbanások, kihagyások, lüktető szívverés
változó erősségű légszomj, különösen fizikai terhelésre, megerőltetésre
csökkent fizikai terhelhetőség: tevékenységek, amelyek korábban nem okoztak semmilyen panaszt, azok most enyhébb-erősebb kifáradást, légszomjat okoznak (gyaloglás, cipekedés, lépcsőzés, házi munka, ház körüli munka, kertészkedés stb.), általános fáradékonyság
enyhe mellkasi szorító-feszítő fájdalom, vagy kellemetlen érzés
fejzúgás, szédülés, ájulásérzés
Hogyan mutatható ki a pitvarfibrilláció?
Mint minden szívritmuszavarnál, a pitvarfibrilláció esetében is a diagnózis alapja a szív elektromos működéséről készült felvétel, az EKG. Ha a pitvarfibrilláció csak időszakosan jelentkezik, előfordulhat, hogy csak a panasz alatt készült EKG-n látható a ritmuszavar, és a panaszmentesen készített EKG-n normális szívműködés látható. Ezért az is fontos, hogy panasz alatt lehetőség szerint készüljön EKG. A panasz időtartama alatti EKG készítéséhez kérje a háziorvos, az ügyeletes orvos vagy a sürgősségi osztály segítségét.
Az időszakosan fellépő pitvarfibrillációnál, a hagyományos EKG felvétel készítése nem mindig vezet eredményre. Ilyenkor lehetőség van a szívritmus tartós rögzítésére erre a célra kifejlesztett, speciális készülékekkel (Holter), amellyel a szívritmust akár több napig képesek rögzíteni és elemezni. Minél ritkábban jelentkeznek a panaszok, annál nagyobb az esélye, hogy egy hosszú ideig tartó szívritmus ellenőrzéssel az orvosok "elcsípjék" a ritmuszavart.
Pitvarfibrilláció esetén a pulzusszám lehet alacsony, normális vagy magas is, azonban a szív szabálytalan lüktetése minden esetben megfigyelhető. A pulzusszámot nemcsak a fizikai aktivitás, de a félelem, idegesség, a hormonális változások és a fizikai edzettség mértéke is befolyásolhatják. Ha szabálytalan a pulzusa, a vérnyomásmérő kijelzője is villoghat vagy szabálytalan pittyegő hangot adhat, jelezve, hogy a készülék szívritmuszavart észlel. Az "Error" szó megjelenése a vérnyomásmérőn szintén utalhat pitvarfibrillációra.
Kezelési lehetőségek
A pitvarfibrilláció kardiológus szakorvosi vizsgálatot és legtöbbször tartós gyógyszeres kezelést igénylő szívritmuszavar. A gyógyszeres kezelés mellett a beteg állapotától függően további beavatkozásokra is lehetőség van, pl. kardioverzió, abláció, amelyek optimális esetben végleges gyógyulást is eredményezhetnek.
Fontos, hogy a ritmuszavar ellenes kezelés sikeressége esetén is fokozott a vérrögképződés kockázata a szívben, emiatt az élethosszig tartó véralvadásgátló kezelés szinte minden esetben a terápia alapját képezi.
Mit tehet Ön a pitvarfibrilláció megelőzése érdekében?
A betegek egy részénél a pitvarfibrilláció soha nem szűnik meg. Másoknál a ritmuszavar, még orvosi kezelés mellett is, hol megszűnik, hol kiújul. Az érintettek egy részénél csökkenthető a pitvarfibrilláció kialakulásának vagy visszatérésének esélye, ha:
rendszeresen méri és a normális tartományban tartja a vérnyomását
rendszeresen méri és karban tartja a vércukorszintjét
megpróbál fogyni (ha túlsúlyos vagy elhízott)
rendszeresen mozog, sportol
csökkenti a koffeinfogyasztást (kávé, tea, kakaó, energiaital, étcsokoládé);
tartózkodik az alkoholfogyasztástól
kezelteti a pajzsmirigy túlműködését
kerüli a stresszt kiváltó tényezőket
rendszeresen szedi az orvosa által a pitvarfibrilláció megelőzésére javasolt gyógyszereket
minden nap bőségesen fogyaszt folyadékot
kellő mennyiségű, pihentető alvást biztosít magának